Egyszerű történet a COVID-19 pozitív tanulságairól

Tudatosult bennem, hogy kétségbeesés és félelem helyett a járvány idején is érdemes belefogni az életmódváltásba, mert a kedvező hatások gyorsan kialakulhatnak, és így rövid távon is hasznosak lehetnek. Ezért átterveztem a karantén alatt betartandó napirendemet, mert az életemet szigorú korlátozás alá kellett rendelnem, de nem óhajtottam takarítással tölteni a napjaimat. Ehhez az internetről összegyűjtöttem, hogy milyen szabályok döntő jelentőségűek a védekezésben, vagy az elmagányosodás ellen, és ezeket az önkéntes bezártság alatt hellyel-közzel meg is tartottam.

 

  1. Lakáson kívül maszkviselés. Ez szemléletváltást is hozhatna, mely szerint: ha egy közösségben nem magunkat, hanem másokat védünk, mi magunk is jobban járunk.
  2. Gyakori alapos szappanos kézmosás. (No comment.)
  3. Szociális távolságtartás.
  4. Tömegközlekedési eszközt csak végszükség esetén használjunk.
  5. Túlsúly leadása, mert több súlyos állapotú beteg kerül ki az elhízottak közül, és megnő a halálozás kockázata is.
  6. Több mozgás! A klubban tanult ülő gyógytorna és a TV13 meridián tornagyakorlatok rendszeres végzése.
  7. Kapcsolattartás az elmagányosodás ellen a családdal, barátokkal, klubtársakkal telefonon vagy virtuálisan. Olyan klubtagok gyakori felhívása, akik ugyan nem tartoznak a közvetlen baráti körhöz, de tudjuk, hogy igazán magányosak. Olyan klubtársak köszöntése telefonon vagy e-mailben húsvétkor, név- vagy születésnapjukon, akiknek hétköznapi körülmények között biztos nem gratulálnánk „magánügy” címszóval. Most többnyire internetről származó, szorongás elleni karantén humormorzsákat küldözgettünk klubtársainknak naponta e-mailben.
  8. Önképzés: ismerkedés okostelefonunkkal, tabletünkkel, vagy egyéb, gyerekeinktől kapott (mert nekik már korszerűbb van) PC-vel, iPad-el.

 

Összességében a majdnem négy hónapos karantén alatti életmódváltási kísérleteimet közepesen (3-asra) teljesítettem. Most újra lehetőségem van arra, hogy visszatérjek különféle helyekre. Így a korábban megszokott életritmusom bizonyos elemei is helyreálltak és az újak beépültek az életembe.

A megbetegedéstől vagy akár kontaktszeméllyé válástól való félelem viszont továbbra is megmarad. Továbbra is oda kell figyelni arra, hogy minimalizáljuk a szorongáskeltő helyzeteket, például a tömegközlekedést (bár mi nyugdíjasok már nem fogunk tömegesen biciklire vagy elektromos rollerre pattanni).

Sajnos úgy kell visszatérnünk a mindennapokba, hogy tudjuk: a Covid jelen van és a negyedik hullámra számítanunk kell. Ne hagyjuk, hogy mások könnyelműsége átragadjon ránk, ezután is használhatjuk a maszkot, tartsuk a másfél-kétméteres távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet.

/70 pluszosok a Bp13 Őszikék klubból/