Tudatosult bennem, hogy kétségbeesés és félelem helyett a járvány idején is érdemes belefogni az életmódváltásba, mert a kedvező hatások gyorsan kialakulhatnak, és így rövid távon is hasznosak lehetnek. Ezért átterveztem a karantén alatt betartandó napirendemet, mert az életemet szigorú korlátozás alá kellett rendelnem, de nem óhajtottam takarítással tölteni a napjaimat. Ehhez az internetről összegyűjtöttem, hogy milyen szabályok döntő jelentőségűek a védekezésben, vagy az elmagányosodás ellen, és ezeket az önkéntes bezártság alatt hellyel-közzel meg is tartottam.
- Lakáson kívül maszkviselés. Ez szemléletváltást is hozhatna, mely szerint: ha egy közösségben nem magunkat, hanem másokat védünk, mi magunk is jobban járunk.
- Gyakori alapos szappanos kézmosás. (No comment.)
- Szociális távolságtartás.
- Tömegközlekedési eszközt csak végszükség esetén használjunk.
- Túlsúly leadása, mert több súlyos állapotú beteg kerül ki az elhízottak közül, és megnő a halálozás kockázata is.
- Több mozgás! A klubban tanult ülő gyógytorna és a TV13 meridián tornagyakorlatok rendszeres végzése.
- Kapcsolattartás az elmagányosodás ellen a családdal, barátokkal, klubtársakkal telefonon vagy virtuálisan. Olyan klubtagok gyakori felhívása, akik ugyan nem tartoznak a közvetlen baráti körhöz, de tudjuk, hogy igazán magányosak. Olyan klubtársak köszöntése telefonon vagy e-mailben húsvétkor, név- vagy születésnapjukon, akiknek hétköznapi körülmények között biztos nem gratulálnánk „magánügy” címszóval. Most többnyire internetről származó, szorongás elleni karantén humormorzsákat küldözgettünk klubtársainknak naponta e-mailben.
- Önképzés: ismerkedés okostelefonunkkal, tabletünkkel, vagy egyéb, gyerekeinktől kapott (mert nekik már korszerűbb van) PC-vel, iPad-el.
Összességében a majdnem négy hónapos karantén alatti életmódváltási kísérleteimet közepesen (3-asra) teljesítettem. Most újra lehetőségem van arra, hogy visszatérjek különféle helyekre. Így a korábban megszokott életritmusom bizonyos elemei is helyreálltak és az újak beépültek az életembe.
A megbetegedéstől vagy akár kontaktszeméllyé válástól való félelem viszont továbbra is megmarad. Továbbra is oda kell figyelni arra, hogy minimalizáljuk a szorongáskeltő helyzeteket, például a tömegközlekedést (bár mi nyugdíjasok már nem fogunk tömegesen biciklire vagy elektromos rollerre pattanni).
Sajnos úgy kell visszatérnünk a mindennapokba, hogy tudjuk: a Covid jelen van és a negyedik hullámra számítanunk kell. Ne hagyjuk, hogy mások könnyelműsége átragadjon ránk, ezután is használhatjuk a maszkot, tartsuk a másfél-kétméteres távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet.
/70 pluszosok a Bp13 Őszikék klubból/