Tagja vagyok egy baráti körnek, melynek tagjai a volt gimnáziumi osztálytársakból tevődnek össze, akik 1980-ban végeztek. Olyan jól sikerült összetartani a társaságot, hogy minden ötödik évben összejövünk. Tavaly a vírus miatt kivételesen nyáron találkoztunk, amikor kicsit lazultak a korlátozások.
A társaság lelkét nevezzük a továbbiakban „EDIT-nek”, mindig is csodáltuk többek között pozitív életszemléletéért és azért a szervezőkézségért, amit az évek során tanúsított. Mindenkivel ő tartja a kapcsolatot különböző csatornákon, így nagyon sokat tesz önzetlenül az egész közösségért. Amikor ezt megköszönjük neki, szerényen mosolyogva csak annyit mond: De hát közülünk nekem van a legtöbb szabadidőm! Ez így igaz, de milyen áron? Súlyos vesebeteg, veseátültetésre vár, rajta van a transzplantációs listán. Addig is sok erős gyógyszert szed, és heti három alkalommal jár dialízis kezelésre. Ő ezeket az alkalmakat a kapcsolattartás javára tudja felhasználni. Pár héttel a találkozó előtt pattant ki a szikra Edit fejéből, hogy ha ismét rosszabbra fordulna a pandémia miatti helyzet, létre kéne hoznunk egy ún. „időbankot”. Ő – mivel rengeteg szabadideje van, sokat kell pihennie és a számítógép előtt ülni számára kikapcsolódást jelent – nyitna egy excel-táblázatot, melyben külön vezetné a segítséget kérők és a segítséget nyújtók adatait.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyrészt be vannak írva a segítséget kérők elérhetőségei, hogy miben kérnének segítséget és ez kb. mennyi időt igényelne. Másrészt be vannak írva a segítséget felajánlók elérhetőségei, hogy miben tudnának segíteni és milyen időintervallumban. Ő pedig megpróbálja az igényeket és a kapacitásokat összefésülni.
Arra kért mindenkit, hogy a lehetőségeihez és kapacitásához mérten jelezze felé bármilyen jellegű felajánlását. Amennyiben a járványhelyzet súlyosbodna és újabb korlátozásokra kerülne sor, vagy netán valamelyikünk (akár egyedül, akár családostul) karanténba kerülne, az jelezni tudja, hogy milyen jellegű segítségre volna szüksége, és így valószínúleg tudjuk is majd egymást hatékonyan támogatni.
Később aztán valóban rosszabbra fordult a helyzet, és igaz, hogy kicsit döcögősen, de működni kezdett az „Időbanknak” nevezett dolog és hetek alatt jól bejáratódott. Szerencsére különböző szakmák képviselői vannak a csapatban, így szinte mindenki testhezálló feladatot tudott vállalni magára.
Példák a vállalásokra:
– az orvos telefonos tanácsadást,
– a pszichológus lelki segítségnyújtást,
– a tanár online korrepetálást,
– a bankár pénzügyi tanácsadást,
– az óvónő otthoni játékötleteket,
– a taxis kedvezményes szállítást,
– a patikus gyógyszerkiváltást,
– a postai dolgozó csekk- és levélfeladást,
– a vállalkozó ügyintézést,
– az autóval rendelkezők bevásárlást ajánlottak fel.
Ez egy zseniális és jól működő elképzelésnek bizonyult, amit bármilyen jellegű más témában, bármikor létre lehet hozni és hatékonyan működtetni az említett példa alapján.
/Várady Aranka/
Fotó: https://www.pexels.com/