A járvány miatt sok család és idős, egyedülálló ember került nehéz helyzetbe. Kistótfalui polgárőr egyesületként segítséget nyújtottunk, először a kis falunkban, együttműködve a Magyar Élelmiszerbankkal: naponta átvettük a felajánlott élelmiszert a siklósi Tesco áruházban, majd eljuttattuk a rászoruló családokhoz.
Ez egyre több személyt érintett, így alakítottunk egy új egyesületet BÁRKI néven, és felvettük a kapcsolatot a környező települések önkormányzataival: kezdetben 211 főt láttunk el és több mint 700 rászorulót támogatunk a települések családsegítőivel, önkormányzataival együttműködve. Tíz önkéntes hét napon keresztül fáradhatatlanul dolgozik szívvel-lélekkel, a finanszírozás a kezdetektől önerőből folyik. A járvány ideje alatt minden nap hősiesen dolgoztunk, hiszen tudtuk, ha mi nem érünk oda és visszük az élelmiszert, sok embernek nem lesz mit az asztalra tennie. A településeken a megadott időpontban pedig gyülekeznek az emberek, hogy átvehessék a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt.
Sok ember szeretne csatlakozni önkéntesként a projekthez, hiszen az elmúlt hónapokban még fontosabbá vált egymás segítése. Ezzel gyermekeinknek is példát mutatunk. Segítőink igazi hősök, a front hősei, akik ha baj van, mentőt hívnak, ha nincs tüzelő, fát visznek és felhasogatják, vagy csak beszélgetnek az egyedül élő emberekkel, meghallgatva örömüket-bánatukat. Önkénteseink bevásárolnak, adományt szállítanak, pakolnak, élelmiszert osztanak. Létrehoztunk egy támaszpontot, amelyre sok ember számíthat, esőben, hóban, melegben, hidegben.
Ez a mi történetünk, hogy tudatosítsuk az emberekben: BÁRKI kerülhet olyan helyzetbe, hogy a másik ember segítségére szorul. De szívvel-lélekkel segíthetünk egymáson.
/Koch Irén/